Magunkról

“Milyen lehetett a világ 1880 körül?
Ez talán igen-igen nagy rejtély már minekünk is!…”
Szabó Lőrinc (1900-1957) naplójából, 1945

ÜDVÖZÖLJÜK HONLAPUNKON!
A gyakorlati információkat a “tudnivalók” rovatban találja meg.

OLDALUNK FŐ PROFILJÁRÓL
Elsősorban portréfotókkal foglalkozunk, különös tekintettel a XIX. század közepétől az első világháború végéig terjedő korszakra nagy Magyarországon, melyeket az “Öreg fotók” kategóriában talál meg az Érdeklődő.
E korszak az André Disdéri párizsi fotográfus által feltalált, kollódiumos nedves eljárással üveglemezre előhívott, albuminpapírra másolt, nagy mennyiségben is előállítható, névjegykártya méretű kartonra kasírozott fényképekkel, az úgynevezett visitkártyákkal vette kezdetét 1855-ben. Hazánkban is hamarosan meghonosult, talán Simonyi Antal pesti fotográfus lehetett az első – aki az 1855-ös párizsi világkiállításon aranyérmet is nyert – Magyarországon visitképeket készítő fényképész.
1866 körül jelenik meg egy nagyobb, cabinet-képnek nevezett formátum, majd a nyolcvanas évektől kezdve az újabb és újabb formátumú képek valóságos tobzódása veszi kezdetét, amely az első világháború végével fejeződik be, és az azt követő két évtized során teljesen – és ma már mondhatjuk, egyszer és mindenkorra – eltűnik.
A képeket hordozó kartonnak kezdetben az előlapján (recto) jelenik meg cégjelzés, majd a hátoldalon (verso) is elterjed a nyomtatott szöveg, nem sokkal később a grafikákkal díszített versok is megjelennek. Sok közöttük a fényképtől függetlenül is megállja a helyét, mint művészeti alkotás.
A fényképek pedig megőrizték számunkra az akkori emberek arcát, ruháit, ékszereit, sok esetben a műterem berendezéséhez tartozó tárgyakat, városok látképeit, sokszor ma már nem létező épületeit, egy másik, egykoronvolt világot, amely – mint a mottó is utal rá – a XX. század közepe táján élő embernek is nagy titok volt már… mennyivel inkább az nekünk, a XXI. században élőknek!
És mégsem idegen, sok közünk van mégis e korhoz, e képekhez…
ha a bennük rejlő sok érdekes részlet, adat, információ vizsgálata és a sokszor szemet gyönyörködtető szépségük mellett nem feledjük el azt sem, hogy az itt élő emberek: déd-, ük-, és szépszüleink arca, viselete lép elénk az Időből ezen fényképek tanulmányozása során.

MAGAMRÓL
Antikvárius családból származom, így a régiségek, főként papírrégiségek szeretetébe szinte beleszülettem.
2004 óta vagyok antikvárius, a Király utcai Amicus antikváriumban dolgoztam több, mint 6 évet.

Budán, 2013 márciusában
Borda Márton Áron
antikvárius.